Olaszorsz�gban 1887-ben rendezt�k az els� labdar�g�-m�rk�z�st, amelynek helysz�ne It�lia egyik legnagyobb iparv�rosa, Torino volt. Ugyanitt alakult meg h�rom esztend�vel k�s�bb az els� futballklub is, mely az FC Internazionale nevet kapta, de csup�n n�vrokona a ma Mil�n�ban m�k�d� egyes�letnek. 1897-ben alakult meg a Sport Club Juventus, majd k�t esztend�re r� a Milan Foot-Ball and Cricket Club. A k�ztes, 1898-as esztend� az Olasz Labdar�g�-sz�vets�g sz�let�si d�tuma, valamint az els�, hivatalosan olasz bajnoks�gnak nevezett versenysorozat id�pontja, melyet a Genoa nyert meg a torin�i Internazionale ellen. Sok�ig csak az �szak-it�liai nagyv�rosok, azaz Mil�n�, Torino �s Genova csapatai vettek r�szt a bajnoki c�m�rt foly� vet�lked�sben, hiszen d�lebbre m�g igencsak gyerekcip�ben j�rt a labdar�g�s. A sz�zadfordul� egy�rtelm�en legjobb olasz csapata a Genoa volt, mely az els� h�t bajnoks�gb�l hatot megnyert, a Milan 1901-ben, a Juventus 1905-ben lett el�sz�r orsz�gos bajnok. 1908-ban j�tt l�tre a mil�n�i Internazionale, mely k�t �vvel alap�t�sa ut�n m�r bajnoknak is mondhatta mag�t. Az Olasz Kupa (Coppa Italia) els� ki�r�s�ra 1922-ben ker�lt sor, a d�nt�ben a Vado 1-0-ra verte az Udines�t. Az els� egys�ges, a maihoz hasonl� rendszerben lebonyol�tott bajnoks�got az 1929-30-as szezonban rendezt�k, �s az akkor �ppen Ambrosiana n�ven szerepl� mil�n�i Inter nyerte meg.

Olaszorsz�g
Sz�vets�g neve:	Federazione Italiana Giuoco Calcio (FIGC).
Alap�t�si �ve:	1898.
FIFA-tags�g kelte:	1905.
C�me:	Via Gregorio Allegri 14, 00 198 Roma, Italia.
Telefonsz�ma:	00-39-06-84911.
Telefaxsz�ma:	00-39-06-84912526.
Internetc�me:	www.figc.it
E-mailc�me:	press@figc.it
Eln�k:	dr. Franco Carraro (a k�zelm�ltban lemondott ).
Aleln�k:	dr. Giancarlo Abete.
F�titk�r:	dr. Francesco Ghirelli.
Sz�vets�gi kapit�ny:	Marcello Lippi.
V�logatott szerel�se:	k�k mez, feh�r nadr�g, k�k sportsz�r.

A bajnoki c�mek sz�m�t tekintve a Juventus FC utcahosszal vezet, hiszen a "zebr�k" 2006-ban m�r t�rt�net�k 29. arany�rm�t (scudett�j�t) nyert�k meg. Ebben a rangsorban az AC Milan �ll a m�sodik helyen 17 bajnoki c�mmel, majd a v�rosi riv�lis Internazionale k�vetkezik 13 els�s�ggel. A r�gebbi id�k nagycsapatai k�z�l a Genoa kilenc, a Torino nyolc, a Bologna FC h�t, a Pro Vercelli pedig hat bajnoki c�mmel b�szk�lkedhet. A Genoa aranykora ut�n a Pro Vercelli� k�vetkezett: a g�rda az 1908 �s 1922 k�z�tt megrendezett t�z bajnoks�g k�z�l (az els� vil�gh�bor� alatt sz�netelt a pontvad�szat) hatot megnyert (1922-ben k�t arany�rmet osztottak). A harmincas-negyvenes �vekben a Juventus �s az Inter mellett a Bologna sz�m�tott a legjobb olasz csapatnak, a m�sodik vil�g�g�s ut�n pedig a Torino r�vid, �s tragikus v�g� t�nd�kl�se k�vetkezett: a "bik�k" zsin�rban �t bajnoki c�met szereztek, majd a csapat nagy r�sze egy rep�l�g�p-szerencs�tlens�gben �let�t vesztette. Az az�ta eltelt imm�r csaknem 60 �vben l�nyeg�ben folyamatosan a Juve-Milan-Inter h�rmas uralta az olasz labdar�g�st, �s jelenleg is ez a helyzet, hiszen a legut�bbi k�t �vben csak ez a h�rom egy�ttes f�rt fel a Serie A dobog�j�ra. Az Olasz Kup�t szint�n a Juventus h�d�totta el a legt�bbsz�r, az �reg H�lgy kilenc alkalommal nyert, a sorban az AS Roma k�vetkezik h�t gy�zelemmel, a Fiorentina eddig hat, az Inter �s a Torino pedig �t-�t alkalommal lett kupagy�ztes.

A nemzetk�zi kup�k t�rt�net�nek egyik legeredm�nyesebb nemzete az olasz, hiszen az it�liai csapatok eddig �sszesen 27 alkalommal nyert�k meg a Bajnokcsapatok Eur�pa-kup�j�t (illetve mai nev�n a Bajnokok Lig�j�t), a KEK-et, valamint az UEFA-kup�t, �s el�dj�t, a VVK-t. Eur�p�ban a legsikeresebbnek a Milan sz�m�t, a piros-feket�k hatszor (1963, 1969, 1989, 1990, 1994, 2003) lettek els�k a bajnokok vet�lked�s�ben, �s k�tszer (1968, 1973) a KEK-ben. A Juventus "csak" hat kupagy�zelemmel b�szk�lkedhet, viszont a torin�iak azon kev�s klub k�z� tartoznak a kontinensen, amelyek mindh�rom serleget megszerezt�k: a BEK-et (BL-t) 1985-ben �s 1996-ban, a KEK-et 1984-ben, az UEFA-kup�t pedig 1977-ben, 1990-ben �s 1993-ban. Az Internazionale k�tszeres BEK (1964, 1965)-, �s h�romszoros UEFA-kupa-gy�ztes (1991, 1994, 1998). A nagy tri�n k�v�l az AC Parma (1993 KEK, 1995 �s 1999 UEFA-kupa), az SS Lazio (1999 KEK), a Sampdoria (1990 KEK), az AS Roma (1961 VVK), az SSC Napoli (1989 UEFA-kupa) �s a Fiorentina (1961 KEK) mondhatja mag�t eur�pai kupagy�ztesnek.

Az olasz v�logatott t�rt�net�nek els� hivatalos m�rk�z�s�t 1910. m�jus 15-�n, a mil�n�i Stadio Civic�ban j�tszotta Franciaorsz�g legjobbjai ellen, �s az Umberto Meazza �ltal �ssze�ll�tott squadra azzurra 6-2-es gy�zelmet aratott. Tizenegy nappal k�s�bb az els� idegenbeli tal�lkoz�n elszenvedt�k az els� veres�get is a k�k-feh�rek, a magyar nemzeti tizenegy ugyanis 6-1-re leg�zolta az olaszokat. Az els� vil�gverseny, amelyen jelent�s eredm�nyt �r el az olasz csapat, az 1928-as amszterdami olimpia, ahonnan bronz�remmel t�rnek haza a talj�nok, akik az els� vil�gbajnoks�gra nem haj�ztak �t Uruguayba, a k�vetkez� k�t vb-t viszont (Eur�p�ban) megnyert�k. A c�mv�d�s az�ta is csak a braziloknak siker�lt, 1962-ben. A k�vetkez� nagy nemzetk�zi sikerre 1968-ig kellett v�rni, amikor a v�logatott hazai p�ly�n Eur�pa-bajnok lett. A d�nt�ben a jugoszl�vokat gy�zte le a legend�s, nemr�g elhunyt tr�ner, Ferruccio Valcareggi egy�ttese, m�ghozz� megism�telt m�rk�z�sen (az els� tal�lkoz�n 1-1-es d�ntetlen sz�letett, a h�zigazd�k k�t nappal k�s�bb 2-0-ra nyertek). 1970-ben vb-ez�st�rmes lett Olaszorsz�g, 12 esztend�vel k�s�bb pedig megszerezte t�rt�nete harmadik vil�gbajnoki arany�rm�t. 1990-ben a hazai rendez�s� vb-n a harmadik, n�gy �vre r�, az Egyes�lt �llamokban m�sodik lett az olasz v�logatott. A 2000-es Eur�pa-bajnoks�gon nem sok hi�nyzott a v�gs� sikerhez, hiszen Dino Zoff g�rd�ja a d�nt�ben eg�szen a 94. percig vezetett a franci�k ellen, v�g�l m�gis meg kellett el�gednie a m�sodik hellyel.
Az olasz labdar�g�s szinte a kezdetekt�l klasszisok sor�t adta a vil�gnak: a harmincas �vekben a k�tszeres vil�gbajnok Giuseppe Meazza (a mil�n�i stadion n�vad�ja), j� h�sz �vvel k�s�bb a brazil sz�rmaz�s� Jos� Altafini �s az Argent�n�ban sz�letett Omar Sivori, a k�vetkez� �vtizedben Gigi Riva �s Gianni Rivera, a nyolcvanas �vekben Paolo Rossi �s Dino Zoff, az �vezred v�ge fel� Salvatore Schilacci �s Roberto Baggio koruk legjobbjai k�z� sz�m�tottak, nem is besz�lve a m�g manaps�g is a p�ly�n l�that� Paolo Maldinir�l, Alessandro del Pier�r�l, vagy Francesco Tottir�l. A France Football Aranylabd�j�t eddig n�gy olasz labdar�g� kapta meg: 1961-ben Sivori, 1969-ben Rivera, 1982-ben Rossi, 1993-ban pedig Baggio lett Eur�pa legjobb j�t�kosa a szaklap voksol�s�n.